Maryland államot nem kevesebb, mint három nagy repülőtér szolgálja ki, amelyek közül a Baltimore/Washington International (BWI ) a legnagyobb és legforgalmasabb. Az Anne Arundel megyében található Baltimore repülőtér több mint 3100 hektáron terül el, és a Baltimore-i születésű Thurgood Marshallról, az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának egykori társbírájáról kapta a nevét.
A Baltimore/Washington repülőtér, amelyet folyamatosan a harminc legforgalmasabb amerikai repülőtér közé sorolnak, a Southwest Airlines egyik fő bázisa.
A Baltimore-tól mindössze 14 km-re délre és Washingtontól 48 km-re északkeletre fekvő repülőtér nemcsak az említett városokból, hanem más nagyvárosi központokból, például Richmondból, Harrisburgból és Philadelphiából érkező utasokat is kiszolgálja.
A repülőtér teljes hivatalos elnevezése Baltimore/Washington International Thurgood Marshall, és aNemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) hárombetűs BWI kódja szerint BWI.
A Baltimore-t és Washingtont kiszolgáló új és modern repülőtér terveit először 1944-ben javasolták, éppen az európai háború végéhez közeledve. Egy 2100 hektáros területet vásároltak meg Linthicum Heights közelében, egy Anne Arundel megyei kis közösségben, amelyet Baltimore közelsége és a terület általában jó látási viszonyai miatt választottak. Az építkezés 1947-ben kezdődött, és az új fejlesztés miatt le kellett rombolni a helyi metodista templomot, és 170 holttestet kellett elszállítani a szomszédos temetőből.
Az új repülőteret hivatalosan 1950-ben nyitotta meg Harry Truman hivatalban lévő elnök, aki a hivatalos elnöki repülőgéppel, az "Independence"-vel érkezett, amikor is a repülőtér hivatalosan a Friendship Nemzetközi Repülőtér nevet kapta. Röviddel a megnyitás után több nagy légitársaság is megkezdte működését a Friendship repülőtéren, köztük az Eastern Airlines, amely 1950 júliusában indította az első menetrend szerinti járatot.
1957 közepére a Friendship International napi több mint ötven járatot indított rendszeresen, és ez a szám a következő években folyamatosan nőtt, amikor a TWA és az American Airlines is megkezdte transzkontinentális járatait a repülőtérről.
A repülőtér tulajdonjoga gazdát cserélt, amikor 1972-ben eladták a marylandi közlekedési minisztériumnak. Az új tulajdonos, az MDOT növelte a repülőtér alkalmazottainak számát, miközben ambiciózus fejlesztési terveket mutatott be a Friendship International számára, beleértve a korszerűsítéseket, fejlesztéseket és a nagyon szükséges modernizációt.
Hogy több utast és teherszállítást vonzzon a közeli rivális repülőterekről, a Friendship International 1973-ban Baltimore/Washington Nemzetközi Repülőtérre változtatta nevét, és a névváltoztatás meghozta a kívánt hatást, mivel az utasszám folyamatosan nőtt.
A repülőtér fejlesztésének első szakasza 1974-re fejeződött be, és magában foglalta a modern leszállási technológia bevezetését, a kifutópálya-irányító rendszerek korszerűsítését és három terminál építését a légi teherszállítás számára. A fejlesztés a 70-es években folytatódott, a főterminál méretét megduplázták, és további kapukkal bővítették. 1980-ban megnyílt a BWI vasútállomás, így a Baltimore International lett az első olyan amerikai repülőtér, amely saját távolsági vasútállomással rendelkezett.
A World Airways 1981-ben indított transzatlanti járatokat a BWI-ről, és a nyolcvanas években Baltimore/Washington egyre több és több, a világ legnagyobb légitársaságait vonzotta. A British Airways az elsők között érkezett, majd hamarosan követte többek között az Aer Lingus, az El Al, a KLM, az Icelandair, az Air Canada és az Air Jamaica.
A fapados légitársaságok gyakran használják a baltimore-i repülőteret, a Southwest Airlines nyomdokaiba lépve, amely 1993-ban kezdte meg működését a repülőtéren, és a fapados légitársaság ma a repülőtér legnagyobb légitársasága, amely az összes utasszám több mint felét adja, és naponta több mint 200 járatot üzemeltet Mexikóba, a Karib-térségbe és az Egyesült Államokba.
A baltimore-i repülőtér fő (és egyetlen) terminálja patkó alakban helyezkedik el, az épületből az óramutató járásával ellentétes irányban öt csarnok nyílik ki. Az öt csarnokban 78 kapu található, amelyek az A-tól E-ig terjedő jelzésekkel vannak ellátva:
Az összesen 30 kaput tartalmazó A és B csarnokok kizárólag a Southwest Airlines számára vannak fenntartva.
14 kaput oszt meg a Southwest Airlines, a Contour Airlines, az Alaska Airlines és az American Airlines.
23 kapu, amelyet az Air Canada, az American Airlines és a Southwest Airlines által nem üzemeltetett összes belföldi járat használ, beleértve a JetBlue-t és a Delta Air Lines-t is.
Csak 11 kapu, de az összes nemzetközi járatot kiszolgálja.
Minden csarnok rövid sétatávolságra van egymástól és a főtermináltól. A BWI Courtesy Shuttle ingyenes az utasok számára, akik igénylik, de erre csak az E csarnokba érkező nemzetközi utasok esetében van igazán szükség, akik a fő terminálhoz és a kijáratokhoz mennek.
A Baltimore-i nemzetközi repülőtér jó eredményeket ért el a vám- és bevándorlási átvizsgálás idejét illetően. A felesleges késések elkerülése érdekében a nemzetközi járatokkal érkező utasoknak meg kell győződniük arról, hogy rendelkeznek az Egyesült Államokba való belépéshez szükséges valamennyi megfelelő dokumentummal Ezek közé tartozhatnak a következők:
Az Egyesült Államok vízummentességi programjának(VWP) listáján szereplő országok állampolgárai nem kötelesek vízummal rendelkezni, de ESTA jóváhagyást kell kérniük. Ehhez ki kell tölteni az igénylőlap kérdéseit és a jogosultságra vonatkozó részt.
AzESTA az Electronic System for Travel Authorization (elektronikus utazási engedélyezési rendszer) rövidítése, és egy automatizált rendszer az Egyesült Államokba utazók átvilágítására. Ez egy rövid online folyamat, és az ESTA engedélyezése után az ESTA-t digitálisan összekapcsolják a kérelmező útlevelével, amelynek egy beágyazott chippel ellátott e-útlevélnek kell lennie, amelyet az amerikai bevándorlási tisztviselők beolvashatnak.
Minden nem vízummal rendelkező állampolgárnak rendelkeznie kell a megfelelő amerikai vízummal, mielőtt Amerikába utazik. Ehhez ki kell tölteni egy kérelem formanyomtatványt, össze kell gyűjteni a megfelelő igazoló dokumentumokat, és részt kell venni egy interjún az amerikai nagykövetségen vagy konzulátuson. A vízummal rendelkezőknek egy vámáru-nyilatkozatot is ki kell tölteniük, mielőtt a repülőtéren a vámpulthoz fordulnak.
Bár az ESTA vagy az amerikai vízum megléte az Egyesült Államokba való belépés feltétele, ez nem garantálja az automatikus beutazást, mivel ez az Amerikába való belépés helyén a vám- és határvédelmi tisztviselők (CBP) belátásán múlik.
2007-ben a baltimore-i repülőteret a tíz legkönnyebben megközelíthető amerikai repülőtér közé sorolták. A vasútállomás, a taxik, a közösségi utazások és a helyi buszok között az utazók el vannak kényeztetve a helyi közlekedési lehetőségek tekintetében.
A BWI vasútállomás körülbelül egy mérföldre van a főtermináltól, de könnyen megközelíthető a repülőtér ingyenes buszjáratával. Az utazási idő Baltimore-ba körülbelül 20 perc, míg a washingtoni Union Stationre körülbelül 35 perc alatt lehet eljutni.
A repülőtérről aB30-as metróbuszjárat a Greenbelt állomásig közlekedik, ahonnan tovább lehet szállni Washingtonba és más marylandi városokba. Sajnos a hétvégi és ünnepnapi járatokat 2017-ben megszüntették. Az MTA 75-ös járata szintén közlekedik a BWI és a Baltimore-Washington térség különböző pontjai között.
Néhány nagyobb baltimore-i és washingtoni szálloda saját buszjáratot is üzemeltet az érkező vendégek számára.
A taxiállomások közvetlenül a terminál alsó szintje előtt találhatók, és a csúcsforgalom idején általában bőséges a kínálat. A BWI repülőtéren többféle közösségi autó és furgon, valamint autókölcsönző is található, és ezek a terminál főépületében találhatók.